A 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet által meghatározott esetekben és tartalommal kell kiállítani az energetikai tanúsítványt, az ehhez kapcsolódó számításokat pedig a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet definiált módszerekkel kell elvégezni.
| A+++ | -0 % | |
| A++ | 0–50 % | |
| A++ | 51-90 % | |
| A | 90–100 % | |
| B | 101–130 % | |
| C | 131–160 % | |
| D | 161–200 % | |
| E | 201–250 % | |
| F | 251-310 % | |
| G | 311–390 % | |
| H | 391-500 % | |
| I | 500- % |
A besorolás alapja a követelményekhez viszonyított százalékos eltérés, a táblázatban megtalálható, hogy milyen eredmény milyen besorolást jelent. A fenti 12 féle betűjelzést 2024 óta van használatban.
A mérnöki kamarai álláspont szerint minden esetben szükség van helyszíni szemlére, ez alól nem lehet kivételt tenni.
Minden lehűlő felületet azonosítanunk kell: falakat, födémeket, aljzatokat, nyílászárókat. Az összes gépészeti berendezést megtekintjük, típusát feljegyezzük: kazánok, bojlerek, átfolyós és tárolós vízmelegítők, légkondicionálók, klímaberendezések.
A minősítési módszert a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet rendelet szabályozza. Egy igen sok részletre kiterjedő értékelési algoritmusról van szó, amely alapvetően két csoportját vizsgálja a tényezőknek: mennyi energiát veszít az építmény (a lehűlő felületek kiterjedése és hőszigetelése alapján), és hogy ez az energia milyen módon és hatásfokkal van pótolva (gépészeti-, fűtési rendszerek). Miután elkészültek a számítások, regisztráljuk a tanúsítványt a kormányzati adatbázisban. A regisztrációkor a szakvélemény egy egyedi HET kódszámot kap.
A tanúsítvány a kiállítástól számítva 5 évig hatályos, amennyiben az energetikai követelményszintek nem változnak, illetve az építményen nem végeznek jelentős átalakítást. Elképzelhető, hogy a referencia követelményszinteket szigorítani fogják, ebben az esetben az addig kiállított szakvélemények érvényességüket vesztik.
Minden energetikai tanúsítvány tartalmaz egy javaslati részt, amelyben a készítő szakember tételesen felsorolja, mik azok az energetikai korszerűsítések, amelyeket leginkább érdemes lehet elvégezni. Optimális esetben olyan mérnök készíti az energetikai tanúsítványt, aki már több száz ingatlant látott és értékelt, így azonnal meg tudja mondani mik a gyenge részei az építménynek, vagy egyéb hasznos tanácsokkal tud szolgálni a gépészeti rendszer üzemeltetésével kapcsolatban. A számítások alapján pontosan meg tudjuk mondani, melyik épületszerkezeten át – falon, födémen, ablakon – mennyi hő távozik a fűtési idény alatt. Ha már elkészítettük a tanúsítványhoz szükséges számításokat, viszonylagos pontossággal meg tudjuk mondani, hány centi hőszigetelés mennyi megtakarítást jelenthet. Ha korszerűsítést fontolgat és már készült tanúsítvány az épületre, akkor érdemes lehet tanácsot kérni a készítő mérnöktől, elképzelhető hogy telefonon is olyan hasznos tanácsokkal tudja ellátni a tulajdonost, aminek a birtokában célirányosabban tudja korszerűsíteni az építményt.
A magyar mérnöki vagy építész kamaránál névjegyzékbe vett tanúsító. A jogosultság és a névjegyzékbe kerülés feltételei: szakirányú mérnök végzettség, megfelelő szakmai tapasztalat, jogosultsági vizsga megléte. 2013. január 01. óta minden tanúsítványt regisztrálni kell az interneten, és erre csak jogosult szakembereknek van lehetőségük.
Használt ingatlan esetén nincs szükség semmilyen dokumentumra, az ingatlan adatai kellenek csupán, a felmérési díjakat tartalmazza díjszabásunk. Ha rendelkezésre állnak eredeti tervek, abba mindenképp szeretnénk betekintést kérni, mert jelentősen segíthetik az értékelést.
Új épület esetén szükség van a kiviteli tervdokumentációra és a felelős műszaki vezető nyilatkozatára, amelyben rögzíti, hogy az épület a tervek szerint készült el. Ebben az esetben nem is kötelező szemlét tartanunk, a tanúsítást a tervek alapján végezhetjük el.
Minden épületre és rendeltetési egységre szükséges tanúsítvány, amely a belső légállapot biztosításához energiát használ (tehát pl. fűtött), és nem szerepel a kivételek listáján.
